1. Bevezetés az AC meghajtókba (változtatható frekvenciájú meghajtók) A modern ipari irányítás területén egy......
OLVASS TOVÁBBAz alacsony feszültségű változtatható frekvenciájú meghajtó (VFD) egy kritikus teljesítményű elektronikus eszköz, amely a váltakozó áramú motorok fordulatszámának és nyomatékának szabályozására szolgál a tápfeszültség frekvenciájának és feszültségének változtatásával. A jellemzően 600 V alatti feszültségen üzemelő meghajtók a fix frekvenciájú váltakozó áramú bemenetet egyenirányító hídon keresztül egyenáramú buszfeszültséggé alakítják, a jelet egy kondenzátortelepen átszűrik, majd visszafordítják egy impulzusszélesség-modulált (PWM) AC kimenetre. Ez a precíz vezérlés jelentős energiamegtakarítást tesz lehetővé, különösen olyan centrifugális alkalmazásoknál, mint a szivattyúk és ventilátorok, ahol az energiafogyasztás arányos a fordulatszám kockájával.
Az egyszerű fordulatszám-beállításon túl a modern alacsony feszültségű VFD-k olyan kifinomult vezérlőalgoritmusokat tartalmaznak, mint az érzékelő nélküli vektorvezérlés és az állandó mágneses motorvezérlés. Ezek a technológiák lehetővé teszik a hajtás számára, hogy alacsony fordulatszámon is fenntartsa a nagy nyomatékot, jobb dinamikus választ és pontosságot biztosítva, mint a hagyományos keresztirányú indítók. Azáltal, hogy a motor indításakor csökkenti a bekapcsolási áramot, a VFD minimálisra csökkenti a szíjak, fogaskerekek és csapágyak mechanikai igénybevételét, hatékonyan meghosszabbítva a teljes hajtáslánc élettartamát.
A meghajtó kiválasztásakor elengedhetetlen, hogy a bemeneti feszültséget (általában 230 V, 460 V vagy 575 V) és a motor teljes terhelési ampereit (FLA) egyeztesse meg. Gyakori hiba, hogy egy VFD-t kizárólag lóerő alapján méreteznek; azonban a névleges áram az igazi korlátozó tényező a hajtás teljesítménykomponensei számára. A nagy igénybevételű indítási ciklusokat magában foglaló alkalmazásoknál nagyobb túlterhelési kapacitású hajtásra van szükség – gyakran 150%-kal 60 másodpercig –, hogy elkerüljük a kellemetlen kioldást nagy nyomatékigény esetén.
A VFD működési környezete határozza meg a szükséges NEMA- vagy IP-besorolást. Tiszta, klímaszabályozott helyiségekben az IP20-as (Open Type) burkolat is elegendő lehet. Mindazonáltal pornak, nedvességnek vagy vegyi anyagoknak kitett ipari környezetben IP54 vagy NEMA 12 védettségű ház szükséges az érzékeny belső elektronika védelme érdekében. Megfelelő hőkezelést, például hűtőbordákat vagy külső hűtőventilátorokat kell megfontolni, hogy megakadályozzuk a hajtás értékcsökkenését a környezeti hőmérséklet emelkedése miatt.
A vezérlési logika megválasztása határozza meg, hogy a hajtás hogyan kezeli a terhelés ingadozásait és a sebesség pontosságát. Az alábbi táblázat összefoglalja a kisfeszültségű meghajtókban leggyakrabban használt módszereket:
| Ellenőrzési módszer | Legjobb használati eset | Pontosság |
| V/f (volt per hertz) | Általános célú ventilátorok és szivattyúk | Alacsonytól közepesig |
| Nyitott hurok vektor | Szállítószalagok, extruderek, keverők | Magas |
| Zárt hurok vektor | Daruk, emelők, nagy pontosságú CNC | Magasest (with Encoder) |
Sikeres telepítése a kisfeszültségű VFD körültekintő figyelmet igényel az elektromágneses interferencia (EMI) és az áramminőség. A nagyfrekvenciás kapcsolás harmonikus torzítást indukálhat vissza az elektromos hálózatba, vagy visszaverődő hullámjelenségeket idézhet elő, amelyek károsíthatják a motor szigetelését, különösen hosszú kábelfutás esetén. E kockázatok csökkentése érdekében a mérnököknek a következő stratégiákat kell végrehajtaniuk:
Az alacsony feszültségű VFD-k legújabb generációja túlmutat az egyszerű motorvezérlésen, az ipari dolgok internete (IIoT) élszámítási eszközeként működik. Ezek a meghajtók olyan integrált kommunikációs protokollokkal vannak felszerelve, mint az EtherNet/IP, Profinet és Modbus TCP, amelyek lehetővé teszik a valós idejű adatfolyamot a központi vezérlőrendszerekhez. A prediktív karbantartási funkciók most lehetővé teszik a VFD számára, hogy figyelemmel kísérje saját belső hőmérsékletét, a ventilátor állapotát és a kondenzátor kopását, valamint a külső tényezőket, például a motor rezgését és a terhelési profil változásait. Ezen adatpontok elemzésével a létesítmények reaktív karbantartásról proaktív karbantartásra válthatnak, ami jelentősen csökkenti a nem tervezett leállási időt és optimalizálja a teljes birtoklási költséget.